Tavaly a feljutás örömét kissé megkeserítette a sereghajtó Kunágota otthonában elszenvedett és a bajnoki címünkbe kerülő sokkoló vereség. A mostani bajnokság végén is kísértett a múlt, de csapatunk biztosan őrizte meg újoncént másodosztályú tagságát.

A bajnokság ritmusát nehezen vettük fel: a bajnoki nyitányon hazai pályán nem tudtuk megtartani előnyünket Gádoros ellen, majd Dobozon az utolsó percben értékesített büntetővel mentettünk pontot. A következő három fordulóban bajnokesélyes csapatok ellen léptünk pályára: a Vésztő elleni 1-2 után 4-0-ra kaptunk ki Körösladányban majd itthon Szabadkígyóstól is. Utóbbi két mérkőzés eredményét nagyban befolyásolták a játékvezetők: Ladányban a 20. percben küldték le - túl szigorúan - a pályáról csapatkapitányunkat, majd a kígyósiak ellen több tévedés is sújtotta csapatunkat, amely az 5. forduló után a 14. helyen állt.

Ekkor következett a csanádapácai fellépésünk, ahol az 50. percben Berényi Zotya góljával megszereztük a vezetést, és ezt meg is tartottuk a találkozó végéig, pedig a hazaiak a 81. percben 11-est lőhettek - Pekár Csabi védett bravúrral, majd két perccel később Kiss Zolit kiállították... Tíz emberrel fejeztük be a meccset, de lélektanilag nagyon fontos győzelmet arattunk.

Csorvás ellen hazai pályán győztünk, majd Békésszentandráson simán kikaptunk. A 9. fordulóban Mezőkovácsházával ikszeltünk egy nyerhető meccsen: a 85. percig vezetett csapatunk, de nem sikerült megtartani az előnyt. 2012. október 21-én utaztunk a másik újonc, nagy rivális Lőkösháza otthonába. Ellenfelünk a 7. percben megszerezte a vezetést, rá egy percre Szabó Dezső egyenlített, sajnos a 60. percben a hazaiak megszerezték a győztes gólt. A krónikába kívánkozik, hogy a lelkes bucsai szurkolók ide is elkísérték a csapatot. Szomorú momentuma volt a mérkőzésnek, amikor egy helyi néző a pályáról kicsúszó Nagy Gergőbe rúgott - a játékvezető nem írta bele a jegyzőkönyvbe az esetet... Harmadszor sem sikerült legyőznünk tehát Lőkösházát.

Kétegyháza ellen egy gólgazdag meccsen 3-3-ra végzetünk, a hat találatból öt az első félidőben született. Ezt követően utaztunk a velünk azonos pontszámmal álló Köröstarcsa otthonába, és 0-1-ről megfordítva az eredményt nyertünk.

2012. november 11-én játszott csapatunk legjobban ebben a bajnokságban: az Újkígyós elleni 6-1-es győztes meccsen minden sikerült. Látványos, szép játékkal szolgálta ki a közönséget a Bucsa SE. Nagy Gergő mesterhármast ért el. 11 bajnoki góljából 8-at ősszel szerzett, egyértelműen ő volt az ősz legjobbja.

A sereghajtó Magyarbánhegyes ellen sem volt kérdéses a három pont. Csapatunk az őszi zárófordulóban Battonyára utazott, ahol ismét egy hajrábeli gól miatt nem szereztünk pontot: Battonya a 88. percben rúgta a győztes találatot. Együttesünk várakozáson felül teljesítve a 8. helyen zárta az őszi idényt.

A tavaszt Gádoroson kezdtük, ahol a hazaiak a 89. percben egyenlítettek, így megismétlődött az augusztusi 1-1-es végeredményt. Dobozt magabiztosan győztük le hazai pályán, majd jött a káosz... Csapatunk három bajnoki mérkőzését is el kellett halasztani az esőzések miatt, Csanádapáca ellen pedig a füzesgyarmati műfüves pálya jelentette az otthonunkat.

A bucsai pálya 2013 márciusában

Egy hónap szünet után Csanádapáca ellen ikszeltünk, a vendégek egyenlítő gólja a 85. percben született. Ez a találkozó is a játékvezetésről marad emlékezetes: egy röplabdázásra emlékeztető, egyértelmű kezezés után nemhogy szabadrúgást nem kaptunk, de a reklamáló Nagy Janikát állították ki.

Csorvás visszavágott az őszi vereségért, csapatunk nagyon fegyelmezetlenül játszott: 6 sárga és 1 piros lapot kaptunk. 2013. április 21-én következett a Békésszentandrás elleni győzelem - csapatunk legnagyobb bravúrja a bajnokságban. A feljutásra pályázó, harmadik helyen álló szentandrásiakat jó játékkal vertük Bucsán 2-0-ra.

A későbbi bajnok Körösladány Bucsán is nyerni tudott (1-3), és Szabadkígyóson valamint Mezőkovácsházán sem volt esélyünk a pontszerzésre (0-5 és 1-4). Gyógyírt jelentett a vereségek után a nagy rivális Lőkösháza legyőzése (3-1), ami negyedik nekifutásra csak összejött.

Kétegyházán a tavasz legjobbja, Szabó Dezső góljával bravúros győzelmet arattunk, Köröstarcsa ellen 0-2-ről fordítva nyertünk. A 27. fordulót követően a 10. helyen állunk, mindössze két pontra a hatodik helytől. A bajnoki hajrá azonban nem sikerült: Újkígyóson a 90. percben kapott góllal veszítettünk (2-3), a már kiesett Magyarbánhegyes akaratban felülmúlt bennünket (0-1). Az utolsó forduló színe a piros lett: a Battonya elleni vesztes meccsen (3-5) három játékosunkat is kiállították. A Bucsa SE első megye II-es idényét a 11. helyen fejezte be.

A bajnokságot megérdemelten nyerte meg Köröladány, mellettük az ezüstérmes Szabadkígyós jutott fel a megye I-be. Kiesett Köröstarcsa és Magyarbánhegyes. Jövőre négy új csapattal mérkőzhetünk meg: a megye I-ből kieső Dévaványával és Sarkaddal, valamint a megye III-ból feljutó Elekkel és Békéssel.

A június 8-i meccset követően záróvacsorán vettek részt a csapattagok, ahol az egyesület vezetősége értékelte az idényt. Minden játékosunk egy piros-fehér-zöld színű baseball-sapkát kapott ajándékba.

Köszönet a jelenlegi csapattagok mellett azoknak is, akik már nem a csapat tagjai, de ebben az eredményben az ő munkájuk is benne van: Bányai István, Bányai Jenő, Koch Csaba, Kovács Zsolt, Koós Lajos.

És történt egy szomorú bejelentés is: a Bucsa SE csapatkapitánya, Kiss Zoltán bejelentette visszavonulását. Ezzel és az ifi csapat teljesítményével egy következő cikkben bővebben foglalkozunk.

Köszönjük a szurkolók egész éven át kitartó biztatását! Folytatás augusztusban! Hajrá Bucsa!